Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus: Mit jelent a CBAM a vállalkozások számára?
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) bevezetésével számos európai unióbeli ipari és kereskedelmi vállalat jelentős változásokkal néz szembe: 2023. október 1. óta azoknak a vállalatoknak, amelyek az EU-n kívüli országokból importálnak olyan nagy kibocsátású árukat, mint az acél, az alumínium és a cement, pontosan dokumentálniuk kell a gyártás során a közvetlen és – az áruk típusától függően – a közvetett CO2-kibocsátást, és 2026.01.01-től kezdődően meg kell vásárolniuk a megfelelő CBAM-kibocsátási tanúsítványokat. A CO2-kiegyenlítési illeték célja, hogy az importált termékek kibocsátási árát az EU-ban előállított termékek szintjére igazítsa, és ezáltal kompenzálja az uniós gyártók által elszenvedett versenyhátrányt. A CBAM karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus kiegészíti az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (EU ETS), amelyet 2005-ben vezettek be az EU központi klímavédelmi eszközeként.
Melyek az EU célkitűzései a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus tekintetében?
- Klímasemlegesség 2050-ig: Az EU a világ első olyan államszövetsége, amelynek célja, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon. E cél elérése érdekében a jövőben az összes európai CO2-kibocsátás mintegy háromnegyedét bevonják a kibocsátás-kereskedelembe.
- A CO2-kibocsátások csökkentése: Az „Irány az 55!” intézkedéscsomag részeként 2030-ig az első lépés a CO2-kibocsátás 55%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest.
- Tisztességes versenykörnyezet kialakítása: Az éghajlat-védelmi célok elérése mellett a CO2-kiegyenlítési illetéknek biztosítania kell azt is, hogy a nem uniós országokból származó behozatal kibocsátási árai ugyanolyan magasak legyenek, mint az EU-ban előállított árukéi.
- A kibocsátásáthelyezés megelőzése: A CBAM célja, hogy megakadályozza, hogy a gyártóüzemek az EU-ból más, kevésbé szigorú klímavédelmi jogszabályokkal rendelkező országokba költözzenek.
- Átállás klímabarát gyártási folyamatokra: A növekvő költségek és a kibocsátás-kereskedelem összefüggésében fennálló kiterjedt jelentéstételi kötelezettség arra ösztönzi a vállalatokat, hogy gyártási folyamataikban csökkentsék a kibocsátást és a szennyező anyagokat.
- Az EU-n kívüli gyártók kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönzés: A CBAM kompenzálja az EU-n kívül gyártott áruk alacsonyabb kibocsátási árait. Ez ösztönözheti a nem uniós gyártókat arra, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében csökkentsék kibocsátásukat a gyártási folyamat során.
Mely termékcsoportokat érinti a CBAM?
A CBAM olyan termékekre vonatkozik, amelyek gyártási folyamata különösen nagy szén-dioxid-kibocsátással jár. Esetükben nagy a kockázata annak, hogy a megfelelő termékeket a kibocsátási ár csökkentése érdekében nem uniós országokból importálják.
Az aktuális CBAM-termékek áttekintése
A jövőben a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmust kiterjesztik más energiaigényes nyersanyagokra is. Jelenleg folynak az egyeztetések arról, hogy a jövőben a polimerek, a különböző vegyi anyagok és az üvegtermékek is jelentéskötelesek lesznek-e. A CBAM-termékeket nem uniós országokból importáló valamennyi vállalatra vonatkozik a CBAM-jelentési kötelezettség, és megfelelő CBAM-kibocsátási tanúsítványokat kell beszerezniük.
CBAM-kivételek: Mely termékek nem tartoznak a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá?
A CBAM-szabály alapvetően a CBAM-termékek nem uniós országokból történő valamennyi behozatalára vonatkozik. Vannak azonban kivételek. Az importőrök a következő esetekben nem rendelkeznek jelentéstételi kötelezettséggel, és nem kell megvásárolniuk a CBAM-tanúsítványokat:
- Az EU-n kívüli EFTA-országokból származó áruk: Az ETS-ben részt vevő vagy hasonló kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel rendelkező harmadik országok mentesülnek a határkiegyenlítési illeték alól. A jelenlegi országok Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc*. Büsingen, Helgoland, Livigno, Ceuta és Melilla területe is ide tartozik.
- Az áruk alacsony értéke: Ha az áruk összértéke kevesebb, mint 150 euró, az importőr mentesül a CBAM-szabályozás alól. Ugyanez vonatkozik az EU-ba személyes poggyászban behozott árukra is.
- Visszaküldött áruk: A CBAM-szabályozás nem terjed ki az EU-ból harmadik országba exportált, majd váratlan körülmények miatt visszaküldött CBAM-termékekre.
- Katonai célok: Ha az árukat az EU vagy a NATO közös biztonság- és védelempolitikája alapján egy uniós ország katonai hatóságai importálják, a CBAM-kötelezettség nem áll fenn.
A CBAM-kivételek nem vonatkoznak az alacsony importvolumenű vállalatokra – ugyanúgy kötelesek jelenteni és megvásárolni a CBAM-tanúsítványokat, mint minden más vállalat.
*A CBAM hatálya az áruk típusától és nem preferenciális származásától függ.
A CBAM-tanúsítványok megvásárlása és ára
A karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus rendszere jelenleg az első végrehajtási szakaszban van. Az átmeneti időszak végén, 2026 januárjától kezdve a kereskedelmi és ipari vállalatoknak a CBAM-termékek importálásához kibocsátási tanúsítványokat kell vásárolniuk. A CBAM-tanúsítványok ára az európai kibocsátás-kereskedelem átlagos aukciós árain alapul, vagyis a vállalatok ugyanazokat az illetékeket fizetik, mint amelyek a termék EU-n belüli gyártása során felmerültek volna. Ha a vállalat bizonyítani tudja, hogy az importált termékért a harmadik országban már fizettek CO2-illetéket, akkor ezeket a költségeket a CBAM-tanúsítványok árából levonhatják. Ez arra ösztönzi a nem uniós országokat, hogy termékeikre szintén bevezessék a CO2-illetéket, és ezáltal előmozdítsák az éghajlatbarát nyersanyagtermelést.
CBAM-jelentés: Ki a felelős, és mit kell jelenteni?
A CBAM-ra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség az importáló vállalatra hárul. Az importőrnek meg kell adnia a termék tonnában kifejezett mennyiségét, illetve le kell kérnie a harmadik országbeli gyártás során keletkező közvetlen és közvetett CO2-kibocsátásokat, valamint pontosan dokumentálnia kell azokat. Ha ezeket az adatokat a gyártótól nem lehet beszerezni, akkor az Európai Bizottság által meghatározott, a mindenkori származási országra vonatkozó alapértelmezett értékeket kell használni. A 2025 végéig tartó átmeneti időszakban a CBAM átmeneti nyilvántartásában negyedéves jelentéstételi kötelezettség lesz érvényben; 2026-tól kezdődően a CBAM-jelentéseket évente kell benyújtani.
Az EU Bizottság nemrégiben egyértelművé tette, hogy a 2023/1773 CBAM rendelet 4. cikkének a tényleges kibocsátások kiszámítására vonatkozó rendelkezései továbbra is alkalmazandók. A CBAM jelentéstevők 2024. augusztus 1-jétől kötelesek minden egyes árubehozatalra vonatkozóan meghatározni és jelenteni a tényleges kibocsátást a 2023/1773 CBAM rendelet 4. cikkének I. vagy II. cikke szerinti számítási módszerek alkalmazásával.
Ha a CBAM-nyilatkozattevők nem tudnak adatokat szolgáltatni a tényleges kibocsátásra vonatkozóan, akkor bizonyítaniuk kell, hogy minden ésszerű erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy ezeket az adatokat beszállítóiktól vagy a CBAM-áruk gyártóitól beszerezzék. A dokumentációhoz a CBAM Átmeneti Nyilvántartás "Megjegyzések" mezőjét kell használniuk, és bizonyítékokat kell csatolniuk a sikertelen erőfeszítések és a beszállítóktól és/vagy gyártóktól való adatszerzés érdekében tett lépések dokumentálására.
A nemzeti végrehajtó hatóságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a jelentések vizsgálata során. A mérlegelési jogkör ellenére a Bizottság a CBAM-rendelet 35. cikkének (4) bekezdése alapján további információkat kérhet a CBAM-bejelentőktől a hiányos vagy helytelen CBAM-jelentés kiegészítése vagy helyesbítése érdekében.
CBAM-ütemterv: A karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus lépésről lépésre történő megvalósítása
2023 októbere óta fokozatosan vezetik be a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmust, kezdetben egy 2025 decemberéig tartó átmeneti szakasszal. Ez alatt az idő alatt egyszerűsített jelentéstételi kötelezettség van érvényben és a CBAM-tanúsítványokat még nem kell megvásárolni. Ez lehetővé teszi az importban részt vevő EU-n belüli és kívüli vállalatok számára, hogy megismerjék a rendszert, valamint a jelentéstételi kötelezettségeket. Emellett az Európai Bizottság kezdeti tapasztalatokat szerezhet a CBAM-mel kapcsolatban, melyek a rendszer 2026-os indulásáig hozzájárulnak a végleges megvalósításhoz.
A fázisok áttekintése
Az átmeneti időszakban az importáláshoz még nem szükséges CBAM-tanúsítvány, és a vállalatoknak még nem kell regisztrálniuk „jóváhagyott CBAM-adatszolgáltatóként”. Egyszerűsített (negyedéves) jelentéstételi kötelezettség vonatkozik a következőkre:
- Teljes mennyiség árutípusonként
- A beágyazott kibocsátás teljes mennyisége
- Közvetlen CO2-kibocsátás (a gyártási folyamatból származó kibocsátás) termékenként, tonnában*
- Közvetett CO2-kibocsátás a termeléshez szükséges villamos energia előállításától kezdve*
- A származási országban fizetett bármely CO2-illeték
* A közvetlen és közvetett kibocsátások 2024. második negyedévére vonatkozóan legkésőbb 2024.07.31-ig továbbra is a meghatározott értékekkel jelenthetők. Ez a dátum vonatkozik a 2023. negyedik negyedévére és 2024. első negyedévére vonatkozó, már benyújtott jelentések korrekcióira is.
A CBAM végrehajtási szakasza az átmeneti szakasszal párhuzamosan, 2024.01.31-én, az első CBAM-jelentés benyújtásával kezdődik. Itt még megadhatók az Európai Bizottság által a közvetlen és közvetett CO2-kibocsátásokra vonatkozóan meghatározott értékek. 2024.10.31-től az importőröknek be kell szerezniük a gyártótól a tényleges kibocsátási adatokat, és azokat kell megadniuk a CBAM-jelentésben.
További lépések a CBAM bevezetésében:
2025.01.01.
- A CBAM-nyilvántartás beállítása és üzembe helyezése
- A vállalatoknak felhatalmazott CBAM-adatszolgáltatóként kell regisztrálniuk
2026.01.01.
- A megvalósítási szakasz kezdete
- Az import már csak CBAM-tanúsítványokkal engedélyezett
- Éves CBAM-jelentés benyújtása (legkésőbb 2027.05.31-ig)
További információ a CBAM-ról az EU-ban
A CBAM jelenleg az átmeneti szakaszban van, ezért lehetnek kiigazítások a szabályozásban és a illeték bevezetésének időzítésében. A CBAM-mel és a lehetséges CBAM-kivételekkel kapcsolatos legfrissebb információkat, valamint a gyakori kérdésekre adott válaszokat lásd a következő oldalon: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1722319007372&uri=CELEX%3A32023R0956.