A DACHSER arcai 6. - Én itt teljesedtem ki
Miért vonzó egy logisztikai szolgáltató vállalatnál elhelyezkedni? Mit nyújt egy határokon átnyúló német cég a dolgozóinak? Milyen szakmai lehetőségeket biztosít a pályakezdőknek, illetve a komoly, több éves munkatapasztalattal rendelkező munkavállalók számára a DACHSER? Új sorozatot indítunk weboldalunkon, amelyben egy-egy munkavállalónk szemszögéből mutatjuk be, hogy mit jelent a DACHSER-nél dolgozni.
Büki Ágnes, a LIEGL & DACHSER Kft. számlázási osztályának csoportvezetője 23 évvel ezelőtt, pályakezdőként kezdett a vállalatnál dolgozni. Egy kis időre távozott ugyan, mert úgy érezte, körül kell néznie a világban, de hamarosan visszahúzta a szíve. A DACHSER arcai sorozat legújabb részében arról beszélgettünk vele, milyen az, ha valaki elsőre megtalálja az ideális munkahelyet, és hogyan tud lelkes maradni az évek folyamán.
Mivel foglalkozol a DACHSER-nél? Mióta dolgozol itt?
A számlázási osztály csoportvezetője vagyok, tizenegy fős csapat munkáját irányítom. Mi állítjuk ki a számlákat minden telephely vonatkozásában. Kiemelten figyelünk a határidőkre – aki dolgozott pénzügyi területen, az tudja, miért kulcsszó ez a szakmában.
2000. szeptember 5-én kezdtem el dolgozni a cégnél pályakezdőként, életem első munkahelyén. A 23 év alatt tettem egy rövid kitérőt, szerettem volna mást is kipróbálni, megismerni a szakmát más szemszögből. Három év alatt azonban rájöttem, hogy ez a nekem való munkahely. Felvettem a kapcsolatot az akkori számlázási vezetővel, szerencsémre épp volt egy hely és vissza tudtam jönni.
23 év alatt szinte megfordult a világ, és rengeteg változás volt a DACHSER-nél is. Mennyire más a mostani hangulat, céges élet a korábbihoz képest? Milyen jellegű változást hozott a növekedés? Az elmúlt két évtizedben tettél szert olyan tudásra a DACHSER-nél, amelyet csak itt szerezhettél meg?
Ebben a csapatban hárman kezdtük a munkát, most tizenketten vagyunk. Folyamatos és gyors a fejlődés. Ennyi együtt töltött év alatt a munkatársakból szinte barátok lesznek. Amikor a visszatérés mellett döntöttem, nem csak maga a munka hiányzott, hanem a kollégák is. Abból is látszik, hogy jó ez a munkahely, mert többen vagyunk visszatérők. Örömmel fogadtam például nemrég, egy kolléganőt, aki 20 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy főállású anyuka lesz. A gyerekek mostanra felcseperedtek, Ő pedig új kihívásokat keresett és újra a DACHSER-re gondolt.
Az új kollégák is jól érzik magukat, az én csapatomban legalábbis egészen biztosan, megtaláljuk az összhangot egymással. A tolerancia nagyon fontos nekem, szükségünk is van rá, hiszen tizenketten ülünk egy irodában.
A rendszerszemléletet itt tanultam meg, és máshol nem láttam még ennyire kiforrott formában. A munka során tudom, hogy hol vannak a határaim, mettől meddig tart az én feladatom, de ennek ellenére azt is tudom, hogy aki a folyamatban előttem áll, és aki utánam következik, mit csinál. A DACHSER-nél élesen elhatároltak a területek, az értékesítés, számlázás, könyvelés, stb., míg kisebb cégeknél azt láttam, hogy sok esetben egy ember végez mindent onnantól, hogy megszervezi a fuvart, elszámol a megbízóval. Az biztos, hogy én a folyamatoknak ezt a szemléletét itt tanultam és ezt is szeretném továbbadni.
A DACHSER folyamatosan képzi az itt dolgozókat. Ennyi év tapasztalattal neked szükséged van még erre, vagy inkább már te tanítasz?
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy itt voltam amikor a cég elindult, tudom milyen rendszerben dolgoztunk, így ezt tanítani is tudom. Viszont mi is fejlődünk, új rendszerek jönnek be, változnak a szabályok, a partnerek igényei, így a folyamatos tanulás elengedhetetlen. Én is járok tréningekre, megbeszélésekre. Támogatjuk egymást a kollégákkal minden esetben.
Mennyire stresszes a munkád? Hogyan lazítasz egy-egy nehéz nap után?
A számlázásban vannak időszakok, amikor szorítanak a határidők, ilyenkor el kell végezni a feladatokat viszonylag rövid időn belűl. Ez mindig stresszes időszak, aki ebben dolgozik, pontosan tudja. A hónap második fele picit nyugodtabb, haladhat az ember a maga tempójában. A lazítás nekem főként az utazást és a túrázást jelenti. Emellett van napi két órám, amit ingázással töltök a lakhelyem és a munkahelyem között. Ilyenkor van időm kicsit magamba szállni, zenét hallgatni, beszélgetni barátokkal, sőt kollégákkal is – nem feltétlenül csak a munkáról.
Van emlékezetes sikerélményed a cégnél? Volt-e olyan pillanat, amire alighanem egész életedben emlékezni fogsz?
Sikerélmény például, ha zárás napján beszélgetek a lányokkal, és mindenki mondja, hogy kész a munkája, rendben van, megcsináltuk, amit kellett.
A legnagyobb pozitívum az elmúlt években a visszatérésem volt, ahogy a kollégák fogadtak. Még ha nem haraggal válsz is el, nem sok helyen adnak újra esélyt. Megtapasztaltam pár dolgot abban a három évben, nem veszek mindent természetesnek. Értékelem, amit ez a cég ad. Megtanultam a kis dolgoknak is örülni. A szép környezetünknek például, amelyre odafigyelnek, állandóan fejlesztik: most a beszélgetésünk alatt egy esztétikus, szép, új tárgyalóban ülök éppen.
Mi az a három szó, ami elsőként eszedbe jut, ha a DACHSER-re gondolsz?
Elsőként a biztonság, a folyamatos mozgás, amiben szó szerint élünk és a fejlődés.
