DACHSER Tudástár 7. – Hogyan számítja a gyűjtőjáratokon feladott áruk díját a DACHSER?
A szállítmány fuvardíját az áru tömege és térfogata egyaránt befolyásolja. A méltányos árképzés biztosítása érdekében a logisztikai szolgáltatók a gyűjtőáruk fuvardíjának meghatározásához különféle kalkulációkat végeznek. Az elsőre bonyolultnak és összetettnek tűnő módszer mögött a kölcsönös előnyök elve áll: a DACHSER-nél használt csereszekrények optimális kihasználása mellett a legkedvezőbb fuvardíj biztosítása az ügyfelek számára.
A gyűjtőszállítás során alkalmazott számítás figyelembe veszi az áruk valós tömegét, valamint az általuk elfoglalt területet vagy térfogatot. A térfogat vagy terület tömegegységre történő átváltásával határozható meg a volumetrikus tömeg. Mindezt egy szemléletes példán keresztül mutatjuk be: hasonlítsunk össze például egy 24 tonnás ólomtömböt, amely tömegét tekintve elfoglalja egy pótkocsi teljes szállítási kapacitását, de mellette minimális fizikai helyet fed le. Míg 33 raklapnyi polifoam térfogatát tekintve megtölti a pótkocsit, de a tömege nagyon kicsi. A gyűjtőszállításban használt tömegszámítás lényege, hogy ennek a két különböző árutípusnak a fuvardíját egy közös elszámolási módszertan alapján határozzuk meg. Könnyű belátni, hogy ha csak a tömeg alapján számolnánk, akkor az ólomtömb szállítása sokkal többe kerülne. A térfogat alapján viszont a polifoamért fizetnénk többet. Ezt az aránytalanságot és különbséget hidalja át a számítás.
A mindennapi életben persze a DACHSER ritkán szállít 24 tonnás ólomdarabokat vagy ipari mennyiségű polifoamot, de raklaponként 1000 kilogrammos küldemények jócskán akadnak, mint ahogyan pehelykönnyű papírtörlők is.
A fogalmak tisztázása
A szállítmányozás és logisztika világában dolgozók számára az elszámolási tömeg, annak számítása és a hozzá kapcsolódó egyéb fogalmak mindennaposak, azonban mások számára ezek a fogalmak új és érdekes információkat tartalmazhatnak. Éppen ezért nézzük át a leggyakoribbakat!
Az elszámolási tömeg lehet az áru tényleges tömege, vagy lehet számított tömeg is – a méret alapján. A szállítási költség meghatározása során azt veszik figyelembe, hogy melyik ismérv szerint foglalja le jobban a küldemény a jármű szállítási kapacitását és ennek megfelelően a magasabb számot alkalmazzák.
A gyűjtőszállítás során alkalmazott számítás figyelembe veszi az áruk valós tömegét, valamint az általuk elfoglalt területet vagy térfogatot.
Az áru jellemzőitől függően az elszámolási tömeget a következő módszerek valamelyikével határozzák meg:
- Köbméter (m3): Hossz * szélesség * magasság méterben. Dobozok és egymásra rakható, halmozható raklapok esetében volumetrikus tömeg alapján határozzák meg az elszámolási tömeget. A DACHSER-nél rendszeresített csereszekrények speciális gerendák behelyezésével kétszintessé tehetők, így a teljes magasságukban megtölthetők áruval akkor is, ha a küldemény egyébként nem halmozható. Ez a megoldás optimális helykihasználással jár és biztonságosabb – mivel a küldemények fizikailag nem érintkeznek. Legnagyobb előnye pedig, hogy kedvezőbb fuvardíjat jelenthet az ügyfeleknek: a DACHSER-nél ennek a megoldásnak köszönhetően 4 EUR-raklap helyigényig nem kell kifizetni a raklapok feletti üres rakfelületet, még a nem halmozható áruk esetében sem.
- Ládaméter (LM): Az egymásra nem rakodható áruk esetében a számítás alapja az áru által a pótkocsiban elfoglalt alapterület. A ládaméter segítségével történő elszámolási tömeg számításának ökölszabálya: az áru hossza * szélessége méterben, osztva 2,4-gyel. És ha valakit érdekel, hogy miért pont 2,4 a váltószám, a válasz itt is nagyon egyszerű: a pótkocsi szélessége 2,4 méter. A DACHSER itt is alkalmazza az ügyfelek irányába a speciális elszámolási kedvezményét, miszerint a raklapok alapterülete alapján számolt helyigényt csak 4 EUR raklap alapterület felett érvényesíti, ami kedvező a megbízó számára.
- Raklaphely: speciális megállapodás alapján lehet a számítás alapja a raklapok által elfoglalt terület
Elszámolásitömeg-váltószám
Az elszámolásitömeg-váltószám egy olyan érték, amelyet a szállítmány fizikai kiterjedésének elszámolási tömegre történő átszámításához használnak. Ráadásul ez a tényező szállítmányozó vállalatonként eltérő is lehet, ezt ugyanis a szolgáltatók saját maguk határozzák meg. Az elszámolásitömeg-váltószám meghatározásakor figyelembe veszik a rakodási kapacitást, mint például a jármű hosszúságát és a maximális tömeget. DACHSER Tudástár sorozatunk következő részében áttekintjük, hogy milyen váltószámmal dolgoznak jellemzően a logisztikai vállalatok, és ez a gyakorlatban milyen hatással van a fuvardíjakra.
