DACHSER Tudástár 2. – Tér/idő: Tranzitidő háztól házig
A tranzitidő avagy lead time az ügyfelek szempontjából a logisztika Szent Grálja: valójában mindenki ennek az optimumát keresi. DACHSER Tudástár sorozatunk második részében áttekintjük, hogy miért járnak biciklivel bizonyos helyeken a DACHSER szállítói, hány nap alatt ér el egy küldemény Magyarországról Spanyolországba, és hogy miért nem akkora probléma, ha dugó van az autópályán – legalábbis a logisztikusoknak.
Sorozatunk előző részében a járatindítási gyakoriság szerepéről írtunk: arról, hogy a DACHSER esetében ez azt jelenti, hogy a magyar telephelyekről (is) minden nap fix időben indulnak járatok Európa bármelyik városába – ezek a kamionok, mint a repülőgépek, fix indulási és érkezési idővel rendelkeznek, azaz a tranzitidejük pontosan meghatározott.
Kontrollált gyorsaság
A tranzitidő vagy lead time a logisztikában nem egységesen használt fogalom, a szolgáltatók jellemzően a terminálok közötti átfutási idejüket értik alatta, amiben a címzetthez történő végső kiszállítás már nincs feltétlenül benne, pedig ez országon belül is akár plusz egy nap is lehet. A logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleknek az ajánlatkéréskor egyrészt érdemes összehasonlítani a tranzitidőt, másrészt rákérdezni, hogy pontosan mit tartalmaz – nem biztos, hogy a rövidebbnek tűnő megoldás ténylegesen rövidebb is. A DACHSER esetében a tranzitidő a szállítási folyamat minden szakaszát lefedi, mivel a vállalat átfogó hálózata révén háztól házig szállítást végez. Még olyankor is, amikor ez nem egyszerű feladat. Bár némileg extrém példa, de számos nagyvárosban, ahová környezet- vagy műemlékvédelmi okokból motoros járművek nem hajthatnak be, a DACHSER ún. cargo bike-okkal, elektromos rásegítésű, akár 250 kilogramm szállítására is alkalmas biciklikkel oldja meg az utolsó néhány métert. A háztól házig szállítás egyúttal azt is jelenti, hogy a folyamat végig kontrollált – ugyanazok a sztenderdek, ugyanaz az informatikai rendszer, ugyanazok a felelősségi szintek irányítják.
A logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleknek az ajánlatkéréskor egyrészt érdemes összehasonlítani a tranzitidőt, másrészt rákérdezni, hogy pontosan mit tartalmaz – nem biztos, hogy a rövidebbnek tűnő megoldás ténylegesen rövidebb is.
A tranzitidő térbeli terjedelme persze csak az egyik oldala a dolognak, ügyfélszempontból az időbeli kérdés jóval fontosabb, sőt a logisztika láthatóan e körül kering. A DACHSER szakértői elmondták, hogy Magyarországról a legtöbb küldemény a szomszédos országok határmenti régióiba indul: Csehországba és Szlovákiába, de még Lengyelország déli részébe is mindössze egy nap a tranzitidő. Népszerű célország Németország és Hollandia, ide átlagosan két nap alatt érnek célba a járművek, Spanyolországba 5 nap alatt. Kelet-Európába és a Balkánra – például Bulgáriába, Szerbiába, Romániába – is mindössze legfeljebb 3 nap alatt célba ér az áru a nagy kamionokkal ugyanúgy, mint a kisebb teherautókkal.
Kontrollált menetrend
A fenti tempónak feltétele a menetrend betartása – a napi járatokhoz minden nap a kamionok indulási ideje előtt érkezhet küldemény a DACHSER telephelyre, ez a feltétele annak, hogy az áru időben megérkezzen a címzetthez. Az ezt követően befutó küldemények egy nappal később hagyják el a telephelyet, és ennyivel később is érnek a rendeltetési helyükre. A feladott áruk így óraműszerű precizitással indulnak és érkeznek is célállomásukra. A járatok késedelmét viszont meglepő módon jóval kevesebb dolog okozhatja, mint azt józan ésszel gondolnánk. A nagyvárosok körüli időszakos dugók, a kamionforgalommal telített autópálya-szakaszok a magánembereknek sok bosszúságot okoznak, de a logisztikusok ismerik ezeket, és a tranzitidő kiszámolásánál kalkulálnak vele. A munkaidő után beduguló M1-es vagy M7-es része a tervnek, és nem kell kapkodnia vagy sietnie a kamionoknak ezek miatt. Vis maior természetesen lassíthatja viszont a szállítmányokat – baleset és rendkívüli időjárás olykor kivédhetetlenül előfordul, és ez olyankor minden úton lévőt sújt.
