A vegyipari logisztika digitalizálása - gyakorlati lehetőségek
A digitalizáció nem új elképzelés a szállítmányozási és logisztikai szektorban. Éppen ellenkezőleg: a termékek mozgását már régóta kíséri az adatok áramlása is. Az információ logisztika világszerte minden logisztikai szolgáltató portfóliójának szerves részét képezi.
Az EDI interfészek megkönnyítik a megrendelések rögzítését, az összes üzleti folyamat gyors és egyszerű összekapcsolását, a szállítmánykövető rendszerek pedig átláthatóvá teszik a szállítási folyamatot az ellátási lánc mentén. Azonban ezek mindegyike magas informatikai biztonsági követelményeket támaszt. Végtére is a logisztika az üzleti élet és a társadalom ellátására szolgáló létfontosságú infrastruktúrának tekinthető.
A logisztikai szolgáltatóknál folyamatban lévő digitális átalakulást az ügyfelek igényei is tovább ösztönzik. A vegyipari megrendelőknek olyan logisztikai megoldásokra van szüksége, amely a beszállítótól a termelési és kereskedelmi hálózatokon keresztül a fogyasztókig mindent lefed. Az ilyen megoldásoknak az áruk mozgását, a raktári struktúrát és a logisztikai rendszereket magában kell foglalnia. Ebben a képletben a logisztika sohasem csupán magát az informatikát jelenti.
Az, hogy a digitalizáció és a logisztika milyen mértékben fonódott össze egymással, rendkívül jól mutatja a logisztikai vállalatok szervezeti felépítése is és ez alól a DACHSER sem jelent kivételt. A vállalat idén januárjában Stefan Hohmot nevezete ki fejlesztési igazgatónak, amely feladatkör a DACHSER IT részlegének vezetése mellett kutatási és fejlesztési tevékenységeket is magában foglal. Hohm üzleti egysége ezen kívül innovatív megközelítések kidolgozásával is foglalkozik a szerződéses logisztika, globális iparági megoldások - például a vegyipar – számára. Nem jelent tehát nagy meglepetést, hogy a DACHSER telephelyek már számos digitális megoldást bevezettek, amelyek egyszerűsítik a vegyipari termékek és veszélyes áruk kezelésének folyamatát.
A digitalizáció nagyon eltérő lehet a különböző vegyipari vállalatok esetében - sokan már stratégiai lépéseket is tettek ebben az irányban, mások még csak most kezdenek neki a folyamatnak. A digitalizációs stratégia bevezetése azonban nem feltétlenül függ a vállalat méretétől. A digitális megoldások kifejlesztésének és bevezetésének ma már nem követelménye a magas informatikai létszámú háttér megléte a vállalaton belül. Gondoljunk csak a kódolást csak kis mértékben vagy egyáltalán nem igénylő (LCNC - Low code, no code) platformokra, amelyek még a kis-és középvállalkozások számára is kellően gyors bevezetési sebességet tesznek lehetővé a digitalizáció világába.
Üzleti körökben az LCNC platformok használatának trendjét „civil programozásnak” is nevezzük. A Gartner technológiai kutatási és tanácsadó vállalat álláspontja szerint 2024-re a vállalati alkalmazások megközelítőleg 65%-a ilyen módon lesz kifejlesztve. Az LCNC platformok ma már a DACHSER digitális átalakulásban szerepet játszó számos pillér egyikét is jelentik. Az informatikai eszközök használatával kapcsolatos alapvető tudáson kívül a felhasználóknak nincs szüksége mélyebb programozási ismeretekre. „Civil programozóként” az alkalmazottak egy könnyen használható fejlesztési környezethez férnek hozzá, ahol egyszerű eszközök segítségével a mindennapi feladataikat segítő, mindenki életét megkönnyítő vagy folyamatokat optimalizáló digitális alkalmazásokat készíthetnek. A DACHSER ezen kívül központi LCNC alkalmazásokat is biztosít a legjobb gyakorlatok („best practice”) megosztása céljából, illetve felügyeli és irányítja a vállalaton belül folyó LCNC fejlesztési tevékenységet.
A hagyományos papíralapú rendszerek kiváltása tabletekkel
A DACHSER számtalan terülen használ digitális alkalmazásokat. Számos hagyományosan papíron végzett munkafolyamat kitűnő jelölt a digitalizációra. A veszélyes anyagok szállítására használt gépjármű ellenőrzések során például a dokumentáció felvétele korábban rendszerint nyomtatványon, kézzel kitöltve történt. Ennek a folyamatnak táblaszámítógépekkel történő digitalizációja a hatékonyságot és a fenntarthatóságot is növeli, mivel kiküszöböli a papíralapú dokumentumok és a Word, Excel és hasonló szoftverek közötti hasadékot. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumok központilag hamarabb elérhetővé válnak, amely növeli az átláthatóságot és az adatok pontosabb elemzését teszi lehetővé.
Az ilyen egyszerű alkalmazások mellett bonyolultabb üzleti folyamatok is digitálisan tervezhetővé válnak LCNC megoldások használatával. Mindez egy másfajta gondolkodásmódra sarkallja a munkavállalókat, ami elősegíti a digitális értelemben vett kreativitást.
Az elektronikus dokumentum kezelésre szolgáló digitális platformok már korántsem ismeretlenek. A DACHSER a különböző adatforrásokból származó számtalan dokumentumok kezelésére használja ezeket és elektronikus egyedi azonosítokkal olyan központi rendszerekhez társítja, mint a vállalat központi szállítmányozási irányítási rendszere (TMS). Ezzel gondoskodik arról, hogy a létező összes dokumentum – ami lehet papír alapú vagy elektronikus digitális kliensen vagy EDI központon keresztül továbbított - az ellátási lánc egészében elérhető legyen. Gondoljunk csak a veszélyes áruk multimodális szállítására: a tengeri szállítási nyilatkozat (IMO, az IMDG 5.4. szabályzata szerint) a feladótól közvetlenül egy technikai címre kerül megküldésre, ahol a rendszer a szállítmány adataihoz hozzárendeli, így a dokumentum a teljes szállítási folyamat alatt lekérdezhető. Ez egy ellenőrzési folyamatot is magában foglal. A feladóknak előnye származik abból is, hogy a dokumentumokat már nem kell kézzel aláírniuk - a szállítmányozóknak mindössze az „elektronikus úton beérkezett eredeti dokumentum” kifejezést kell hozzáadnia a dokumentumhoz, ha azt papírformában adja át a hajóstársaságoknak.
Vessünk egy pillantást a vegyipari és veszélyes áruk logisztikájának jövőjére: az újdonságnak számító blockchain technológia megbízható környezetben lehetővé teszi a tranzakciók átlátható lebonyolítását és dokumentálását a teljes ellátási lánc során. Ez egy egyértelmű alkalmazási terület lehet a veszélyes árukra vonatkozó információk továbbítására, amelyhez az ellátási lánc minden résztvevője jogosultságuktól függően hozzáférhet és visszavezethet a kezdethez.
Azonban ma még a blockchain (elosztott adatbázis elvén alapuló) technológia gyerekcipőben jár, különösen a jogi szabályozás tekintetében. Kétségtelen viszont, hogy potenciálisan rendkívül hasznos eszközzé válhat a veszélyes áruk logisztikája terén és növelheti az automatizáció mértékét is.
Fejlődés, nem forradalom
A jövőre nézve úgy véljük, hogy a digitalizáció által a logisztika ágazatába hozott változások nem zavarják majd meg az iparág működését. Ehelyett inkább az informatikai, társadalmi és fizikai hálózatok fokozatos fejlődésére számítunk. Ez különösen a vegyipari közép-és kisvállalkozások számára lesz előnyös, amelyek világszerte megbízható és megfelelő digitális megoldásokkal rendelkező partnereikre hagyatkoznak logisztikai szükségleteik kielégítése során.