A DACHSER arcai 7. - Mindig mozgásban

Mióta dolgozol a DACHSER-nél? Milyen feladatok tartoznak a napi munkádhoz?

2022-ben indult a karrierem ügyfélszolgálatosként, és idén március óta dolgozom területi képviselőként. Nem rendelkeztem logisztikai tapasztalattal, ezért szerencse, hogy az ügyfélszolgálaton kezdhettem, mert így számos területre rálátást kaptam. Segítettem a fuvarszervezők munkáját, kommunikáltam az ügyfelekkel, és ezekből nagyon sokat tanultam.

Tavaly nyáron a korábbi vezetőm megkeresett, hogy lenne-e kedvem területi képviselőként dolgozni a későbbiekben. Ekkor kezdtem el a betanulást, idén márciustól pedig a munkát az új pozícióban. Azóta az egyik feladatom, hogy a meglévő ügyfeleinkkel ápoljam a kapcsolatot, segítsem őket mindenben. Másik része az új ügyfelek felkutatása és a szerződések megkötése. Részt veszek emellett tenderek lebonyolításában, amelyeken egy nagyobb csapattal dolgozom együtt.

Kecskeméten egyedül én vagyok területi képviselő, egyik közvetlen vezetőm, a sales manager felel valamennyi vidéki kirendeltség értékesítőiért. Mellettem dolgozik a telephelyen egy belső értékesítő kolléganő, akinek a napi feladatai mindig az irodában zajlanak. Ő biztosítja nekem a hátországot: ha nem vagyok számítógép közelében, akkor segít számolni, kontaktokat adni, ő mutatja meg az ügyfeleknek, hogyan kell használni az online felületünket, sok esetben ő készíti el az ügyfelek által kért tarifatáblákat, és a napi árajánlatokat is ő adja ki. Nagy áldás a jelenléte, hiszen rendkívül profi.

Általában mindketten bonyolítunk hideghívásokat. Ha eljutunk személyes találkozóig, akkor én megyek el az ügyfélhez, megbeszéljük az igényeket, az árajánlatokat, megmutatom a rendszer használatát, vagy azt, hogyan számolják ki a díjakat a kapott tarifatáblákból.

Sokat utazok, szeretem, ha mozoghatok, mehetek. Néha egy helyben kell maradnom, hiszen adminisztrációra is szükség van, de kevesebb az ilyen nap. Elég nagy földrajzi terület tartozik hozzám. Sokat vezetek, ami néha kicsit magányos műfaj, és előfordul, hogy csak este kerülök számítógép elé.

Ha visszagondolsz a kezdeti időszakra, mi okozott nehézséget az indulásban? Hogyan, milyen támogatást kaptál a munkatársaktól, a DACHSER-től?

Kaptam formális képzést, részt vettem az alapképzésen, ami a belső rendszerünk használatát tanítja meg. Ezenkívül számtalan online képzés és megbeszélés van. Tapasztalatom szerint a csapatmunka nagy erősségünk a DACHSER-nél, még akkor is, ha éppen nem egy kirendeltséghez tartozunk. Célunk mindig ugyanaz, a távolság pedig nem probléma. Nagyon szeretem, hogy bárkihez fordulhatok, nagyon támogató a közösség, és mindig tanulhatok újat.

Emlékszel olyan pillanatra az itt töltött idő alatt, ami szerinted örökre veled marad az életben?

Mielőtt új kirendeltségre költöztünk Kecskeméten belül, megnézhettük az új épületeket. Odaérkezésünkkel egyidőben ment le a nap az épületek mögött, előttük láttunk egy DACHSER-csereszekrényt, szinte giccsesnek tűnt, de nagyon jó érzés volt ott állni közösen a kollégákkal. A mi feladatunk lesz megtölteni ezt az új helyet élettel.

Hasonló örökre szóló élményt jelentett az első önálló ügyféllátogatásom. A felkeresett cég néhány éve elpártolt tőlünk, és elhatároztam, hogy visszahozom őket. Ez sikerült is! Kiderült, hogy nem mint szolgáltatóval volt velünk problémájuk, hanem az akkoriban bevezetett új rendszerünket nem értették, nem tudták a szállítmányokat rögzíteni, emiatt annyiban hagyták a dolgot. Átbeszéltük a működést, és azóta ismét együtt dolgozunk velük. Azt tanultam ebből, hogy mindig át kell gondolni, mekkora támogatásra van az adott ügyfélnek szüksége. A mi feladatunk, hogy odafigyeljünk rájuk és tudjuk, mikor kell segíteni. Nagyon motiváló eset volt ez az elején, kedvesen fogadtak, nyitottak voltak, sikernek éltem meg a helyzetet.

Mennyire stresszes a munkád? Milyen elvárásokat támasztanak a teljesítményeddel szemben?

Nem jellemezném stresszesnek a munkámat, bár olykor kétségtelenül van adrenalinlöket. Apró stresszhelyzetek persze adódnak, például hogyan tudom befejezni a munkát, hogy jutok el egyik helyről a másikra, hogyan időzítsem a tárgyalásaimat, de ezekkel együtt alapvetően élvezem, amit csinálok. Ilyenkor meggyőzöm magam, hogy teljesen fölösleges ezeken izgulnom, mert úgyis megoldom. Igyekszem lazábban kezelni, és a megoldásra fókuszálni – hiszen akár nyugodt vagyok, akár stresszes, ugyanaz lesz a vége. Ha azt érzem, összecsapnak a fejem fölött a hullámok, akkor inkább leülök két percre, és összerakom a fejemben, mit kell a továbbiakban tennem. Meg kellett tanulnom határokat húzni azért, hogy mindenre a maga idejében és helyén kerüljön sor. Eleinte ez nem mindig ment.

Ez a munka sokszor kiszámíthatatlan: előfordul, hogy egy héten elintézünk 40 „hideghívást”, és nem szerzünk új ügyfelet, máskor 5 hívásból érkezik kettő. A feletteseink is tudják, hogy beletesszük a munkába a maximumot. Ha ez valami miatt nem megy – akár egy magánéleti probléma közbeszól –, azt is bármikor jelezhetjük, nagyon megértő a vezetőség.

Minden pénteken van egy egyórás megbeszélésünk a heti tapasztalatokról. Tanácsokat is kapunk ekkor, hogyan járjunk el egy-egy ügyféllel kapcsolatban, mi vezethet sikerhez. Nagyon jók ezek a visszajelzéses megbeszélések, szükségünk van rá.

Hogyan tudod magad mögött hagyni a munkát, mivel lazítasz?

Muszáj magam mögött hagyni időnként. Régebben ez nem ment. Előfordult, hogy olvastam egy könyvet, láttam a betűket, de csak néhány oldal után jöttem rá, hogy nem fogom fel a szavakat, hanem a munkán töprengek közben. Kerestem emiatt egy hobbit, amihez nagy koncentráció szükséges, amiben semmi nem tereli el a figyelmemet. Elkezdtem festeni, ami elképesztően kikapcsol. Ez a tökéletes, teljes nyugalom nekem. Előfordult, hogy home officeban ebédszünetben evés helyett inkább megfestettem gyorsan egy avokádó belsejét, kicsit kikapcsoltam arra a fél órára. Utána sokkal jobban össze tudtam szedni a gondolataimat a munkához.

Mi az a három szó, ami elsőként eszedbe jut, ha a DACHSER szót hallod?

Precizitás, profizmus és támogatás.