A DACHSER arcai 12. - Peller István a DACHSER Food Logistics budapesti átrakóraktárának vezetője
A DACHSER idén ünnepli 25 éves jubileumát Magyarországon. Ebből az alkalomból egy portrésorozat keretében, büszkén mutatja be a kezdetektől a vállalatnál dolgozó munkatársait. Olyan szakembereket ismerhetünk meg, akik két és fél évtizedes pályafutásuk alatt átélték a vállalat életének fontos mérföldköveit, elkötelezettségükkel, szakértelmükkel és kitartásukkal járultak hozzá a DACHSER sikeréhez. A sorozat betekintést nyújt karrierjük és személyes fejlődésük folyamatába, és megvilágítja azokat az alapértékeket, amelyek a DACHSER közösségét összekovácsolták és erősítik napjainkban is.
Peller István a kezdetektől erősíti a DACHSER csapatát, jelenleg a budapesti Food Logistics telephely átrakóraktárának vezetője.
Mi az a három dolog, ami eszedbe jut, ha meghallod a DACHSER nevet?
Világcég, hosszú távú, kiszámítható biztonság és ígéretek, amelyeket mindig valóra is váltanak. Most lettem 50 éves, így már az is eszembe jut, hogy több időt töltöttem a DACHSER kötelékében, mint azon kívül.
Hogyan kerültél a céghez, és milyen tapasztalataid voltak az első időszakban?
1997-ben kezdtem a Liegl Transport Kft.-nél, majd 1999-től a LIEGL& DACHSER Logisztikai Kft. megalakulását követően folytattam pályafutásomat a cégnél, így valójában már 27 éve dolgozom itt. Egy hirdetésre jelentkezve targoncásként kerültem a Liegl Transport Kft.-hez. Pár év alatt műszakvezetővé léptem elő, majd Pilisvörösváron raktárvezető lettem, ahol 20 ember munkájáért feleltem. 2008-ban indult el Magyarországon a DACHSER Food Logistics üzletága biatorbágyi központtal, ahol raktárvezetőként még nagyobb felelősséggel és kihívásokkal bíztak meg feletteseim. Pályafutásom során előfordult az is, hogy rendhagyó módon, mind a logisztikai, mind az átrakóraktárak vezetése az én kezemben volt.
Melyik volt a legnagyobb kihívás karriered során?
Biatorbágyon töltöttem a legtöbb időt, és talán ott találkoztam a legnagyobb kihívásokkal is. Az akkor induló élelmiszer-üzletág teljesen új terület volt számomra. Rengeteget kellett tanulni, hiszen a Food Logistics sokkal komplexebb és nagyobb odafigyelést igényel, nem beszélve a szigorú dokumentációs követelményekről. Az elején kicsit tartottam tőle, de az a fajta ember vagyok, aki nem adja fel könnyen. A legnagyobb kihívások motiválnak, nem volt kérdés, hogy ezt a feladatot is teljes bedobással fogom „tűzön-vízen át” teljesíteni.
A legnagyobb célom az, hogy a tudásomat továbbadjam a fiatalabb kollégáknak, és így hozzájáruljak a cég jövőbeli sikereihez.
Milyen változásokat láttál a cégnél az elmúlt 25 évben?
Belépésemkor a DACHSER Magyarországon egy kisebb, családiasabb légkörű cég volt, ahol mindenki jól ismerte egymást. Az évek során a vállalat folyamatosan bővült, ami természetesen változásokat is eredményezett. Az emberek ma már kevésbé ismerik egymást annyira közelről, mint régen és a Covid is hozzátett ahhoz, hogy távolabb kerültünk egymástól. Az azonban vitathatatlan, hogy a DACHSER mindig is emberközpontú cég maradt. A magyarországi vállalat alapítócsapatának tagjai, akik a kezdetektől velünk vannak, továbbra is elkötelezetten dolgoznak a vállalat sikeréért. A magyar cég 25 éves jubileumi eseményén lehetőségünk nyílt közösen visszaemlékezni az elmúlt évtizedek kihívásaira és sikereire, felidézve a legemlékezetesebb pillanatokat, amelyek meghatározták együttes fejlődésünket.
Mire vagy a legbüszkébb és melyek a jövőbeni céljaid a vállalatnál?
Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a vállalat három telephelyén is, Pilisvörösváron, Biatorbágyon és Budapesten is fel tudtam jutni a raktáros munkakörök csúcsára, azaz vezető lehettem. Az egyik legemlékezetesebb pillanatom, amikor felkértek, hogy vegyek részt az élelmiszer-üzletág elindításában. Nagyon izgalmas volt 2008-ban Biatorbágyra menni, ott lenni egy új üzletág indulásánál, részese lenni annak, ahogy felépítjük azt. Szintén fontos mérföldkő volt az is, amikor néhány év múlva részt vehettem a Food Logistics részleg Jászberényi útra költöztetésében, ahol azóta is működik. Nem is beszélve a rengeteg barátságról és közös élményről, amit a csapattal átéltem. Úgy érzem, megtaláltam a számításomat a vállalatnál, mindent elértem, amit csak lehetett. Nem szeretnék feljebb lépni a ranglétrán, mert számomra fontos, hogy közel maradjak az emberekhez. A legnagyobb célom most, hogy amit én megtanultam az évek során, azt továbbadjam a fiatalabb kollégáknak, és ezáltal hozzájáruljak a cég jövőbeli sikereihez.
Hogyan kapcsolódsz ki a munka mellett?
Az elmúlt években ötször teljesítettem a Balaton-kört egy nap alatt, kerékpárral. Ez a kihívás mindig frissen tart, és lehetőséget ad arra, hogy kikapcsolódjak. Emellett szeretek túrázni, kirándulni és új helyeket felfedezni. Az utazás mindig is fontos része volt az életemnek, de a kerékpározás az, ami igazán kikapcsol.
A DACHSER arcai interjúsorozat részei ide kattintva olvashatók.
